A pálinka

A pálinka fogalmát, és a megnevezés használatát a 110/2208/–az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő-  és a 2008. évi LXXIII. Pálinkatörvény szabályozza. A pálinka előállításának, és megnevezésének szabályait kell alkalmazni az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetén is. E törvénynek értelmében:

Pálinkának, illetve törkölypálinkának csak az a gyümölcs-, illetve törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vadgyümölcsből, szőlő törkölyből, illetve aszú szőlő kipréselt tésztájából készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A pálinka és törkölypálinka készítéséhez répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukor nem használható fel. Nem adható hozzá hígított, vagy nem hígított alkohol, aromaanyag, de például virág sem. Nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése, íz harmonizációja érdekében sem.

A pálinka megnevezés kizárólagossága

A magyar pálinka, miután megfelelt a vele szemben támasztott szigorú követelményeknek 2004-ben megkapta a Pálinka név kizárólagos használatát a gyümölcspárlatainkra. Azaz: az Európai Unió területén, pálinka néven csak Magyarország területén, a már említett alapanyagokból és módon készített párlatot lehet pálinkának nevezni. A barackpálinka esetében 4 osztrák tartomány is rendelkezik a névhasználat jogával, de csak a barackpálinka esetében.

Ezen felül a pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országokba exportált termékek esetében is.

A pálinkák típusai

Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.

Aszú törkölypálinka: Aszú törkölypálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről  származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.

Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet fahordóban érleltek legalább 3 hónapig. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos fajtájú érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a termék címkéjén.

Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

Vegyes gyümölcspálinka: A különböző fajú gyümölcscefrék lepárlásával, vagy a pálinkák utólagos keverésével előállított pálinka, függetlenül az összetevők arányától.

Gyümölcságyon érlelt pálinka, vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyas pálinkának nevezhető. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni.

Ágyas törkölypálinka: az a törkölypálinka, amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni.

Eredetvédett pálinkák

Békési szilvapálinka

Göcseji körtepálinka

Gönci barackpálinka

Kecskeméti barackpálinka

Pannonhalmi törkölypálinka

Szabolcsi almapálinka

Szatmári szilvapálinka

Újfehértói meggypálinka