Pálinka Nemzeti Tanács Életműdíjasa 2020- Font Sándor

2020-11-21 19:37

Font Sándor méltatását kedvenc verséből egy idézettel kezdeném:

 

„Támadt a cár és a császár

hatalmas nagy hadsereggel.

De a védők nem rettentek

-alig voltak, ha kétszázan-

álltak, mind a fenyők,a harc

rettentő nagy viharában.”

.

A vers kitartó harcról, bátor katonákról szól, akik vérüket adtak a hazáért és váltak belőlük hősök.

Font Sándor életével szolgálja a közt és képviseli a mezőgazdaságot, áll, mint a fenyő, igencsak változó környezetben már 1994. óta. Ekkor kezdte aktív politikai pályáját, helyi képviselőként, majd lett országgyűlési képviselő. Bár ő büszke arra, hogy hamarabb lett presbiter Soltvadkerten, mint országgyűlési képviselő. 1996. évben választották meg presbiternek, majd 1998-ban indult először és sikeresen országgyűlési képviselő választáson. Hatodik ciklusát kezdte meg 2018-ban, választói bizalma töretlen irányában. Munkájában nagy hangsúlyt fektet a személyes találkozásokra. .

Országos politikai pályáját az MDF-ben kezdte, Lezsák Sándor pártvezető figyelmét a soltvadkerti esperes hívta fel, hogy van náluk egy tehetséges, a közélet dolgai iránt fogékony, gazdálkodó keresztény családból származó, becsületes fiatalember, aki a tágabb és szűkebb közösségéért sokat tehetne. Az első találkozóra Lezsák Sándor lányával indult Soltvadkertre, és amikor kezet fogtak, akkor látta, hogy egy fülbevaló van Font Sándor fülében. Ez egy kicsit annak ellenére elbizonyította, hogy a lánya azon a véleményen volt: micsoda jó fej! Azóta sok idő eltelt, ami a példán keresztül is azt bizonyítja: nem helyes, ha az ember a külsőségek alapján ítél

Legnagyobb személyes sikerének életét tartja családjával. Feleségével több évtizedes szövetség köti össze. .A fülbevalóból, amit korábban viselt,  kettő volt, összetartozásuk jeleként egyiket a felsége, a másikat ő viselte. Három gyermekének és mostmár négy unokájának próbálja átadni azokat a hagyományokat, amelyeket vall és magával hozott szűkebb és tágabb otthonából. Ő maga által is bevallottan konzervatív típus, amely hite szerint nem maradiságot, az új iránti érzéketlenséget, az idő kerekének visszaforgatását jelenti, számára e értékrend alapja a kialakult rendhez való ragaszkodás. Szívesen mesél gyermekkoráról, személyes történetekkel emlékezik vissza mit kapott ő szüleitől, milyen útravalóval indult el otthonról.

Szőlő és gyümölcstermesztő gazda családba született, ahol jellemző módon bor és pálinka mindig volt otthon a szülői házba. Nem telt el úgy vasárnap, vagy családi ünnepnap, hogy az ebéd előtt ne koccintottak volna pálinkával. A pálinkát a pirtói főzdében főzette ki édesapja, és abban az időben (a rendszerváltás elött) az volt a szabály, hogy ha a főzető vitte a tüzelőanyagot, akkor olcsóbb volt a főzetési díj. Az ő dolga volt a törött szőlőkaróval, hasított fával teli pótkocsit a tanyájuktól elvontatni a főzdébe, ahol azután egész nap ott voltak, estére friss pálinkával tértek haza.

Nem tudott arról nagyon sokáig, hogy ezen valódi kisüsti gyümölcspálinkák mellett az akkori jogszabályok megengedték a pálinkára megtévesztésig hasonló, de hidegúton, netán némi valódi gyümölcspálinka hozzáadásával (vágott pálinka) előállított terméket készíteni.

Parlamenti képviselőként első ciklusát töltötte, amikor érezte, hogy ezen a területen teljes a zűrzavar. Elkezdte ugyanis ezeket a jogszabályokat bogozni, mert különböző szakmai kérdésekre keresve a választ azt vagy az élelmiszerkönyvben, vagy a jövedéki törvényben, vagy egy-egy agrárrendeletben találta meg. A bérfőzési jövedéki adó folyamatos emelésével már akkor sem értett egyet, és komoly csatákat vívott kormánypárti képviselőként a PM akkori vezetésével, ami a médiába is belekerült. Ekkor vette fel vele a kapcsolatot a Gyümölcspálinka -Főzők Egyesületeinek Országos Szövetségének akkori vezetői (Császár Antal, dr. Szóráth Judit). A személyes találkozón azonnal rá is öntötték a panaszáradatot, hogy néhány nagy cég hogyan tarolja le a piacot pálinka szerű alkohollal, miközben a bérfőzdék által előállított valódi gyümölcspálinkákat az igen jelentős jövedéki letéti díj miatt nem lehet forgalomba hozni.

Kérte őket, hogy állítsák össze kéréseiket, hogy hogyan lehetne kiszabadítani a valódi gyümölcspálinkát ebből a fogságból. 12 pontos javaslatot készítettek,. Varga Mihály akkori pénzügyi államtitkárhoz jelentkeztek be, aki fogadta a küldöttséget, de ott volt Zwack Péter is, aki az általuk képviselt elképzeléseik ellen érvelt. A 12 pontból végülis 11-ben elfogadta a javaslatukat Varga Mihály, Zwack Péter nagy bosszúságára, amit azonnal beiktattak a jövedéki törvénybe, amelynek következtében létrejöhettek a kisüzemi főzdék a bérfőzdék mellett, és megindult a valódi pálinka térhódítása. Nem kétséges, egy új korszak kezdődött ezzel, egy év alatt 30-40 üzem kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt, és robbanásszerűen megnőtt a kitűnő és sokféle gyümölcspálinkák kínálata a boltokban.

A következő nagy ütközetet már bővebb szakmai ismerettel vívhatta meg, amely az EU csatlakozásunk előtt (2002-2004) az EU illetékeseivel volt, akik nem értették (vagy nem akarták megérteni) a bérfőzető rendszerünket, és annak adókedvezményét. Az alkoholos egyesületek összefogtak, és kezdeményezték a Kormánynál, és a nemzetközi szervezeteknél, hogy jöjjenek el Magyarországra, és járják végig a bérfőzdéket, és bizonyosodjanak meg, hogy nem lehet adót csalni, precíz hektoliter fok mérés történik, és az adó befizetés garantált. Nagy nehézségek árán fogadták el a bérfőzdéknél alkalmazott feles adómértéket, több tárgyalást kellet az illetékesekkel lefolytatniuk, amelynek aktív részese volt. Emellett azon kezdeményezők között volt, akik arra törekedtek, hogy a pálinka szó névhasználatát le kell védeni, hogy azt csak mi magyarok használhassuk a gyümölcspárlatunkra. Ez a kezdeményezés is sikerrel járt, de el kellett fogadni, hogy Ausztria is a sárgabarack párlatára használhassa a pálinka szót, mert ezt ők már régóta jogszabályukba iktatták.

2009-ben –akkor már, mint a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke- kezdeményezte, hogy a sok jogszabályi helyeket kiváltva legyen egy egységes Pálinkatörvény, amely alapvető kérdéseket tisztáz. Például azt, hogy mit is lehet pálinkának nevezni és azt is, hogy kell egy minden szervezeten felülálló, az irányító szakmai állásfoglalásokat kimondó, országos pálinkaversenyeket kiíró és lebonyolító testület, amely végül is a Pálinka Nemzeti Tanács lett. Ehhez az előterjesztéshez a szakmai alapot a pálinkás egyesületek, és szeszipari egyesületek adták, velük több héten keresztül folytatott késhegyig menő vitában kialakult definíció értelmezések, parafálások. De megérte, hiszen a 12 éves törvényhez alig kellett hozzányúlni az elmúlt időszakban, kiállta a gyakorlat próbáját. A parlament egyhangúlag fogadta el a szakmai javaslatot. Ritka nagy egyetértés mutatkozott ebben a kérdésben akkor kormánypárt és ellenzék között…

2014-ben vette át a parlamenti szőlő –bor albizottság vezetését, és kezdeményezte, hogy a bizottság vegye fel a szőlő-bor mellé a testvért, a pálinkát is a témákat illetően. Azóta rendkívül sok pálinkás szakmai kérdést vitattak meg az albizottságban, amelyből sok jogszabályváltozás is született. A jelenlegi feladatok elől sem menekül el, amikor is tisztázni kell, hogy az otthoni párlatfőzés legalizálásával visszaélőket hogyan kellene kiszűrni a rendszerből, hogyan kellene a NETA pálinkára való kivetését ellensúlyozni, és hogyan kell az EU nyáron hozott alkoholos termékekre vonatkozó direktíváit hazai viszonylatba átültetni, és értelmezni.

Igazán nem is tud a pálinkától már menekülni, hiszen ezer szállal kötődik hozzá. Ö az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke, Szőlő-, bor-, pálinka albizottság elnöke: 2001-ben  a Gyümölcspálinka -Főzők Egyesületeinek Országos Szövetségének elnökévé választották, amely egyesületnek, illetve annak jogutódjának a Pálinkafőzők Országos Egyesületének a mai napig betölti az elnöki tisztségét, illetve 2004. óta tagja a  Magyar Pálinka Lovagrendnek.

Saját bevallása szerint káros szenvedélye az alvás, na meg a pálinka kóstolása. Isten tartsa meg jó szokását, már ami pálinka ízlelésére vonatkozik.

Hitvallása szerint egy képviselőnek mindig siker, ha a gondolatai, ötletei a jogszabályokban megjelennek. Ellenzéki oldalról ez nehezebb, kormányoldalról pedig felelősebb feladatot jelent. Ő mindkét oldalon megmutatta elkötelezettségét a pálinka irányában

Köszönjük a szakma érdekében eddig végzett munkáját és bízunk abban, hogy továbbra is töretlenül lesz a pálinka képviseletének oszlopos képviselője.  Büszkék vagyunk, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács életműdíjasai között köszönthetjük.