Jogi szabályozás

2022-09-26 13:01

/storage/files/Marketingakci%C3%B3khoz%20j%C3%B6ved%C3%A9ki%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.pdf

2021-07-05 11:59

Megváltoztak az üzlethelyiségen kívül, alkalmi rendezvényeken történő árusítás szabályai

 

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 2021. július 01-től történt módosításával megszűnt a jövedéki törvény azon előírása, miszerint az alkalmi rendezvényen, vásáron, piacon történő párlat, pálinka, és egyéb alkoholtermék értékesítése csak az értékesítés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal történő bejelentés után végezhető.

Ezzel összefüggésben 2021. július 1-től már nem kell előzetesen kitölteni a NAV J33 nyomtatványt.

 

Az előzetes bejelentési kötelezettség megszűntetésével változott a bérfőzött párlat vásáron, piacon történő értékesítésére vonatkozó szabályozás is.

 

Az alábbiakban a módosított jogszabályi paragrafusok olvashatóak eredeti szöveggel, majd a modifikált változat, a módosító törvényi hely megjelenítésével.

 

70. § (1)   A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában – a vendégeknek már kiszolgált termékek kivételével – alkoholtermékből, csendes borból és egyéb csendes erjesztett italból a végrehajtási rendeletben meghatározott mennyiségű bontott termék az abban meghatározott feltételekkel tárolható.

(2) Vendéglátást folytató jövedéki kiskereskedő

a) elvitelre csendes bort és egyéb csendes erjesztett italt csak 25 litert meg nem haladó kiszerelésben,

b) 25 litert meghaladó kiszerelésű csendes bort italadagoló szerkezeten keresztül vagy az állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján forgalmazhat.

(3) Sört, csendes és habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket és alkoholterméket jövedéki kiskereskedő a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, a kereskedelemről szóló törvény szerinti közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon akkor forgalmazhat, ha az állami adó- és vámhatóságnak – a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal – az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb 3 munkanappal bejelentést tesz.

70. § (1)   A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában – a vendégeknek már kiszolgált termékek kivételével – alkoholtermékből, csendes borból és egyéb csendes erjesztett italból a végrehajtási rendeletben meghatározott mennyiségű bontott termék az abban meghatározott feltételekkel tárolható.

(2) Vendéglátást folytató jövedéki kiskereskedő

a) elvitelre csendes bort és egyéb csendes erjesztett italt csak 25 litert meg nem haladó kiszerelésben,

b) 25 litert meghaladó kiszerelésű csendes bort italadagoló szerkezeten keresztül vagy az állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján forgalmazhat.

(3)   Hatályon kívül helyezve 2021. július 01-től a 2020. évi CXVIII törvény 88.§ f) pontja alapján

 

71. § Bérfőzető a bérfőzött párlatot

a) adóraktár engedélyese részére, vagy

b) – ha a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jövedéki adót – palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva

ba) a gazdasága helyén a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás vagy szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy

bb) a gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 70. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételével

értékesítheti.

 

71. § Bérfőzető a bérfőzött párlatot

a) adóraktár engedélyese részére, vagy

b) – ha a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jövedéki adót – palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva

ba) a gazdasága helyén a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás vagy szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy

bb)   a gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység keretében

értékesítheti. 

Hatályos 2021. július 01-től, módosította a 2020. évi CXVIII törvény 88.§ g)

2019-07-30 07:13

2019. július 26-tól az E-Ambrosia információs rendszerében – a borok után –  elérhető  vált a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bizottsági nyilvántartása is, amely a korábbi „E-Spirit” helyébe lépett: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/food-safety-and-quality/certification/quality-labels/geographical-indications-register/

 

Az  E-Ambrosia információs rendszer nagymértékben egyszerűsíti a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyintézést és növeli az átláthatóságot a gyártók, a szakemberek, az ellenőrző szervezetek, a nemzeti hatóságok, kutatók és az európai földrajzi árujelzők iránt érdeklődő fogyasztók számára.

 

Az E-Ambrosia információs rendszer a Bizottság tervei szerint 2019 végére – a borok és a szeszes italok után – a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek adatbázisát is tartalmazni fogja, kiváltva ezzel a jelenleg használatos DOOR adatbázist.

 

További információ a Bizottság közleményében olvasható:  https://ec.europa.eu/info/news/eu-geographical-indications-spirit-drinks-now-available-new-database-2019-jul-26_en

2019-06-04 12:21

A feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló szerződésnek, meggy esetében az adott év május 15. napjáig, alma esetében az adott év augusztus 1. napjáig hatályba kell lépnie.

A Pálinka Nemzeti Tanács közbenjárására a tervezetben szerepelt minden felvásárlóra vonatkozó kötelezettséget módosították, és kis mennyiségre vonatkozó alsó határt vezettek be. Azoknak a feldolgozóknak, akik kevesebb, mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel évente, nem kell a törvényben meghatározott határidő előtt lefedni szerződéssel a feldolgozandó mennyiség legalább 60%-át.

Az alábbiakban a jogszabály szövege, és a hozzáfűzött tájékoztató található.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500097.TV&searchUrl=/gyorskereso

„A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvénynek a 2019. évi XL. törvény által történt módosítása alapján minden magyarországi feldolgozásra beszállított almára és meggyre írásbeli szerződést kell kötni. Ezen kívül azon feldolgozók számára, akik több mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel, kötelező a feldolgozandó mennyiség legalább 60%-át lefedni ilyen szerződésekkel, a meggy esetében legkésőbb május 15-ig, az alma esetében pedig legkésőbb augusztus 1-ig.

 

Az új szabályokkal kapcsolatban felmerült kérdések miatt az alábbi tájékoztatást adom.

 

Az alma és meggy kötelező szerződések a feldolgozásra szánt gyümölcsök értékesítésében résztvevő minden szereplőre, azaz a közvetítő kereskedelemre is vonatkoznak.

 

A szabályozás alapját adó 1308/2013/EU rendelet 168. cikk (2) bekezdése rendelkezik a közvetítő kereskedelemről:

„(2) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak – ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik – arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.”

Ennek megfelelően a 2015. évi XCVII. törvény az értékesített termék célját határozza meg (feldolgozás) a kötelező szerződések előírásánál, annak érdekében, hogy a közvetítő kereskedőkkel kötött szerződésekre is vonatkozzanak az előírások, függetlenül az áttételek vagy a szereplők számától.

 

„7/A. § (1) Magyarországon történő feldolgozása esetén kötelező írásba foglalni a feldolgozásra alaptermékként beszállított

a) meggy és

b) alma

értékesítésére irányuló szerződést.”

 

Ez alapján ha az alma vagy a meggy feldolgozásra kerül, akkor az annak értékesítésére szolgáló bármilyen szerződésnek meg kell felelnie a Törvény 7/A §-nak és a Rendelet 168. cikk (4) bekezdésének. Ezt a Törvény hivatalos indokolása alátámasztja:

„A törvény alapján a friss meggy mellett az ipari alma értékesítésére irányuló szerződést is írásba kell foglalni minden esetben a törvény hatálybalépését követően, Magyarországon történő feldolgozás esetén.”

 

A törvény tehát nem tiltja a közvetítő kereskedelmet, azonban arra is vonatkozik.

 

Az általános szabályok alól vannak törvényi kivételek.

Azoknak a feldolgozóknak, akik kevesebb, mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel évente, nem kell a törvényben meghatározott határidő előtt lefedni szerződéssel a feldolgozandó mennyiség legalább 60%-át [Törvény 7/A § (6) bekezdés].

A másik kivétel azokra a szövetkezetekre és gazdasági társaságokra vonatkozik, akik tagjaiktól vásárolják fel a gyümölcsöt. Rájuk egyáltalán nem vonatkozik az említett szerződési kötelezettség [Törvény 7/A § (7) bekezdés].

 

Példák:

 

1. példa:

Ha a feldolgozó beszállítója egy közvetítő kereskedő, és a közvetítő kereskedő a termelővel és a feldolgozóval is a Törvénynek megfelelő szerződést kötött, akkor jogszerűen jártak el.

 

1. példa:

Ha a feldolgozó beszállítója egy közvetítő kereskedő, és a közvetítő kereskedő a feldolgozóval a Törvénynek megfelelő szerződést kötött, azonban a hozzá beszállítókkal nem, akkor a közvetítő kereskedő jogszerűtlenül járt el.

 

1. példa:

Ha a feldolgozó a rá vonatkozó 60%-os határidős szabályt egy közvetítő kereskedőn keresztül teljesíti, amely a Törvénynek megfelelő szerződéseket kötött a hozzá beszállítókkal, valamint a feldolgozóval is, akkor az előírásoknak megfelelően járt el, függetlenül attól, hogy a maradék 40% alapterméket a feldolgozó a közvetítőn keresztül vásárolta-e fel. A feldolgozónak 40%-ra ugyanúgy a Tv-nek megfelelő szerződést kell kötnie, de már lehet határnapon túl.

 

Tájékoztatásommal kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. Tájékoztatom továbbá, hogy a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért a fenti tájékoztatásban foglaltakra a természetes és a jogi személyek jogvitájukban nem hivatkozhatnak, azaz nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során sem állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár”

2019-06-04 11:31

Az új 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet, az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről, eredetileg nem megfelelően jelent meg. Sajnálatos módon ugyanis  az új rendelet kettéválasztotta a mikro-vállalkozásokra és a kisvállalkozásokra vonatkozó, korábban azonos követelményeket, a szakmai felelős személy szakképesítésének tekintetében.

Korábban a pálinkás ágazatban, mind a mikro-vállalkozások, mind a kisvállalkozások tekintetében elegendő volt a szesz- és szeszesital-gyártó, gyümölcspálinka-gyártó rész-szakképesítés, vagy igazoltan az adott tevékenység szerinti besorolási körben megszerzett legalább 5 éves, az adott szakiránynak megfelelő szakmai tapasztalat.

Az új rendelet viszont ezt csak a mikro-vállalkozásoknál fogadta el, a kisvállalkozások esetében már nem engedte a gyümölcspálinka-gyártó rész-szakképesítést, hanem erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó, pálinkamester szaktanácsadó szakképesítést írt elő, és igazoltan az adott tevékenység szerinti besorolási körben megszerzett legalább 3 éves, az adott szakiránynak megfelelő szakmai tapasztalatot.

Ez súlyos gondot okozott a pálinkafőzdék jelentős részének, melyek 10-20 fő közötti létszámukkal már kisvállalkozásnak minősülnek.

A Pálinka Nemzeti Tanács ezt jelezte az Agrárminisztériumnak, mely még a rendelet hatályba lépése előtt orvosolta a problémát: megengedi a kisvállalkozásoknál is a gyümölcspálinka-gyártó rész-szakképesítést.

A jogszabály 2019. jún. 1-től hatályos.

A módosítás már be van illesztve az alaprendeletbe:

34/2018. (XII. 3.) AM rendelet az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800034.AM&timeshift=20190601&txtreferer=00000001.TXT

 

2019-03-14 08:39

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból 2019. március 29-én történő tervezett kilépésének (BREXIT) közeledtével, szükségesnek tartotta felhívni a figyelmét a kilépéssel kapcsolatos, a NAV feladatkörét érintő legfontosabb aktuális tudnivalókra. Erről információs levelet készített, melyet az alábbi hivatkozás alatt lehet  elérni és megismerni. A jövedéki szempontú, részletes, magyar nyelvű tájékoztatás a ” Jövedéki információk” megnevezésű sorban olvasható. 

http://www.nav.gov.hu/nav/vam/BREXIT

 

2019-02-06 18:47

Eredetvédelem

Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés gazdag és változatos termelési hagyományokkal bír, így sok olyan termék van, amelynek hírneve, különleges minősége a termelés földrajzi helyéhez kötődik.

 

Földrajzi árujelző – oltalom alatt álló eredetmegjelölés – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: védjegytörvény) szabályozza a földrajzi árujelző oltalmat, az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések együttes neveként a „földrajzi árujelző” fogalmat használva.

 

Az agrártermékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek uniós oltalma alapvetően az Európai Unió közös agrárpolitikájának részét képezi. Az uniós oltalom sajátossága, hogy az agrárpolitikai összefüggések miatt nem teszi lehetővé az agrártermékeken kívül más termékek uniós eredetvédelmi oltalmát és a szabályozás hatálya alá tartozó termékek eredetmegelöléseinek és földrajzi jelzéseinek nemzeti oltalmát. A szabályozás célja az agrárpolitikai célkitűzések elősegítése, a termelők gazdasági érdekeinek érvényesítése.

 

Az uniós eredetvédelmi rendszer lényege, hogy a termelői csoportok egy meghatározott földrajzi területen, a terület sajátosságai által meghatározott, magasabb minőségű, értékesebb terméket állítsanak elő és ezáltal magasabb jövedelemhez jussanak. Ezért nevezi az uniós jog ezeket a szabályokat minőségi rendszernek. Az uniós szabályozásban előírt termékleírás alkalmas arra, hogy egy termelői közösség maga állapítsa meg az adott termék előállítására vonatkozó speciális szabályokat.

 

Az agrárpolitikai szempontokat és az eltérő termelői struktúrát tükrözi, hogy az uniós jog csak a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek valamint a borászati termékek esetében tesz különbséget az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés között. A termék minősége és a származási területe közötti egyértelmű kapcsolatot kifejező földrajzi árujelző többletértéket ad a terméknek.  Az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés között nincs különbség sem az oltalmazható termékkör, sem az oltalom tartalma szempontjából. Az uniós szabályozás csak az oltalmazott termékek előállítási feltételei között tesz különbséget:

– az eredetmegjelölés esetében a termék minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetőek,

– a földrajzi jelzés esetében a meghatározott földrajzi területről származó termék valamely tulajdonsága, hírneve vagy jellemzője alapvetően a földrajzi eredetnek köszönhető.

Az Európai Unióban 2008-tól kezdődően lehetséges a szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalmát igényelni. A szeszesitalok és az ízesített borok estében a vonatkozó uniós rendeletek csak a földrajzi jelzés oltalmát szabályozzák[1].

 

A vonatkozó uniós és hazai jogszabályokban meghatározott szabályok szerint kérelemre indul az oltalom iránti eljárás. A kérelemhez egy termékleírást kell készíteni. A termékleírás tartalmazza az oltalomban részesítendő elnevezést, a termék leírását annak sajátos egyedi jellemzőivel együtt és az érintett földrajzi terület lehatárolását. A termékleírásban be kell mutatni a termék tulajdonságának, hírnevének a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatát és ennek igazolását. A termékleírás fontos eleme a termékleírásnak való megfelelés nyomon követhetőségének és ellenőrzésének leírása is. A nemzeti és bizottsági szakaszból álló eljárás  eredményeként az Európai Unió egész területén érvényes oltalom keletkezik és az adott terméken jelölni kell az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezést.

 

A „Pálinka” uniós oltalma

A védjegytörvény XVII/A. fejezete tartalmazza az agrártermékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalma iránti eljárás szabályait. 

 

A védjegytörvény a szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalma iránti eljárás nemzeti szakaszára eltérő szabályokat állapít meg. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába kell benyújtani a nemzeti oltalom iránti kérelmet, amellyel egyidejűleg, illetve a lajstromozást követően kezdeményezni lehet az uniós oltalmat is[2]. Jelenleg folyamatban van a szeszesitalokra vonatkozó uniós szabályozás módosítása, amely egyértelművé teszi, hogy a szeszesitalok esetében sincs nemzeti oltalom.

 

A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján uniós oltalomban részesülő földrajzi jelzések: a Pálinka és a Törkölypálinka, valamint a Békési szilvapálinka, a Gönci barackpálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Szatmári szilvapálinka és az Újfehértói meggypálinka.

 

2016 óta a következő hét új regionális pálinka földrajzi jelzés kapott nemzeti oltalmat: Nagykunsági birspálinka, Nagykunsági szilvapálinka, Vasi vadkörtepálinka, Nagykörűi cseresznyepálinka, Homokháti őszibarackpálinka, Sárréti   kökénypálinka és a Madarasi birspálinka.  Jelenleg folyamatban van, a már korábban nemzeti oltalomban részesült Pannonhalmi törkölypálinka és a felsorolt hét regionális pálinka uniós oltalom iránti eljárásának a Bizottsági szakasza.

 

Az Agrárminisztérium (jogelődje a Földművelésügyi Minisztérium) 2015-ben elindított Földrajzi árujelző programjának kiemelt célja, hogy az agrárgazdaság területén a termelők egyre több terméket jelentsenek be uniós eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés oltalom iránt és éljenek az oltalom nyújtotta lehetőséggel.  A program részleteiről – az oltalom alatt álló pálinkákról – tájékoztatást nyújt a következő honlap: http://gi.gov.hu/ .

 

---

[1] A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a borászati termékek esetében a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116. cikke; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléseiről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet.

[2] A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 104. §;113/A.§; 116. §; 116/B. §.