Módosult a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény

2019-06-04 12:21

A feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló szerződésnek, meggy esetében az adott év május 15. napjáig, alma esetében az adott év augusztus 1. napjáig hatályba kell lépnie.

A Pálinka Nemzeti Tanács közbenjárására a tervezetben szerepelt minden felvásárlóra vonatkozó kötelezettséget módosították, és kis mennyiségre vonatkozó alsó határt vezettek be. Azoknak a feldolgozóknak, akik kevesebb, mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel évente, nem kell a törvényben meghatározott határidő előtt lefedni szerződéssel a feldolgozandó mennyiség legalább 60%-át.

Az alábbiakban a jogszabály szövege, és a hozzáfűzött tájékoztató található.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500097.TV&searchUrl=/gyorskereso

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvénynek a 2019. évi XL. törvény által történt módosítása alapján minden magyarországi feldolgozásra beszállított almára és meggyre írásbeli szerződést kell kötni. Ezen kívül azon feldolgozók számára, akik több mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel, kötelező a feldolgozandó mennyiség legalább 60%-át lefedni ilyen szerződésekkel, a meggy esetében legkésőbb május 15-ig, az alma esetében pedig legkésőbb augusztus 1-ig.

 

Az új szabályokkal kapcsolatban felmerült kérdések miatt az alábbi tájékoztatást adom.

 

Az alma és meggy kötelező szerződések a feldolgozásra szánt gyümölcsök értékesítésében résztvevő minden szereplőre, azaz a közvetítő kereskedelemre is vonatkoznak.

 

A szabályozás alapját adó 1308/2013/EU rendelet 168. cikk (2) bekezdése rendelkezik a közvetítő kereskedelemről:

„(2) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak – ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik – arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

Ennek megfelelően a 2015. évi XCVII. törvény az értékesített termék célját határozza meg (feldolgozás) a kötelező szerződések előírásánál, annak érdekében, hogy a közvetítő kereskedőkkel kötött szerződésekre is vonatkozzanak az előírások, függetlenül az áttételek vagy a szereplők számától.

 

7/A. § (1) Magyarországon történő feldolgozása esetén kötelező írásba foglalni a feldolgozásra alaptermékként beszállított

a) meggy és

b) alma

értékesítésére irányuló szerződést.

 

Ez alapján ha az alma vagy a meggy feldolgozásra kerül, akkor az annak értékesítésére szolgáló bármilyen szerződésnek meg kell felelnie a Törvény 7/A §-nak és a Rendelet 168. cikk (4) bekezdésének. Ezt a Törvény hivatalos indokolása alátámasztja:

„A törvény alapján a friss meggy mellett az ipari alma értékesítésére irányuló szerződést is írásba kell foglalni minden esetben a törvény hatálybalépését követően, Magyarországon történő feldolgozás esetén.”

 

A törvény tehát nem tiltja a közvetítő kereskedelmet, azonban arra is vonatkozik.

 

Az általános szabályok alól vannak törvényi kivételek.

Azoknak a feldolgozóknak, akik kevesebb, mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel évente, nem kell a törvényben meghatározott határidő előtt lefedni szerződéssel a feldolgozandó mennyiség legalább 60%-át [Törvény 7/A § (6) bekezdés].

A másik kivétel azokra a szövetkezetekre és gazdasági társaságokra vonatkozik, akik tagjaiktól vásárolják fel a gyümölcsöt. Rájuk egyáltalán nem vonatkozik az említett szerződési kötelezettség [Törvény 7/A § (7) bekezdés].

 

Példák:

 

  1. példa:

Ha a feldolgozó beszállítója egy közvetítő kereskedő, és a közvetítő kereskedő a termelővel és a feldolgozóval is a Törvénynek megfelelő szerződést kötött, akkor jogszerűen jártak el.

 

  1. példa:

Ha a feldolgozó beszállítója egy közvetítő kereskedő, és a közvetítő kereskedő a feldolgozóval a Törvénynek megfelelő szerződést kötött, azonban a hozzá beszállítókkal nem, akkor a közvetítő kereskedő jogszerűtlenül járt el.

 

  1. példa:

Ha a feldolgozó a rá vonatkozó 60%-os határidős szabályt egy közvetítő kereskedőn keresztül teljesíti, amely a Törvénynek megfelelő szerződéseket kötött a hozzá beszállítókkal, valamint a feldolgozóval is, akkor az előírásoknak megfelelően járt el, függetlenül attól, hogy a maradék 40% alapterméket a feldolgozó a közvetítőn keresztül vásárolta-e fel. A feldolgozónak 40%-ra ugyanúgy a Tv-nek megfelelő szerződést kell kötnie, de már lehet határnapon túl.

 

Tájékoztatásommal kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. Tájékoztatom továbbá, hogy a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért a fenti tájékoztatásban foglaltakra a természetes és a jogi személyek jogvitájukban nem hivatkozhatnak, azaz nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során sem állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár”