Általános

Az Ország pálinkájának vitrinbe helyezése a Mezőgazdasági Múzeumban

2020-11-23 17:47

A Pálinka Nemzeti Tanács minden évben megrendezi az Országos Páinka- és Törkölypálinka Versenyt. 2020. évben a járványügyi helyzet kétségessé tette a verseny lebonyolítását, amely tavasszal meg is torpant a korlátozó intézkedések következtében. A járvány első hullámát követő időszakban a Tanács – betartva és elsődlegesen szem előtt tartva a hatályos járványügyi szabályokat- Miskolcon megtartotta a Verseny érzékszervi bírálatát. A 32 felkért pálinkabíráló a verseny történeténének legmagasabb nevezett tételszámát- 408 db – minősítette, érékelésük alapján a Brill Pálinkaház Érlelt Kadarka Törkölypálinkája lett 2020. év Legjobb pálinkája. A győztes termék a Tanács szándéka szerint december 06-án a Mezőgazdasági Múzeum vitrinjébe került volna, az előző évek elsői közé. A kialakult egészségügyi helyzetre, valamint a Kormány által elrendelt szabályok következetes betartására, a Pálinka Nemzeti Tanács testületi döntése szerint, a vitrinbehelyezés 2020. évben nem kerül december hatodikán megrendezésre. A Testület, határozata alapján, a vitrinbehelyezést egy későbbi időpontban, amikor a járványügyi helyzet lehetővé teszi, megtartja.

Pálinka Nemzeti Tanács

Pálinka Nemzeti Tanács Életműdíjasa 2020- Varga László

2020-11-21 19:48

Varga László méltatása

 

Varga László Csetényben született, 1947. március 15.-én, egy 11 gyermekes család legkisebb gyermekeként. Édesapja bányász volt, édesanyja háztartásbelinként látta el a nagy család mindennapi teendőit. A családi házukhoz közel volt a falu pálinkafőzdéje, ahova édesapjával többször ellátogatott. A főzde illatai rabul ejtették, már gyermekként azt gondolta, hogy szívesen dolgozna ilyen helyen. Azt azonban a legmerészebb álmaiban sem gondolhatta, hogy egyszer majd a pálinkafőzésből fog megélni.

A dudari bánya üzemében dolgozott villanyszerelőként, amikor 1981-ben lehetősége nyílt arra, hogy a Zirci ÁFÉSZ csetényi pálinkafőzdéjében helyezkedjen el. A rendszerváltáskor egyéni vállalkozóként bérelte, majd 1994-ben elővásárlási joggal megvásárolta a főzdét. Létrehozta a Bakonyi Íz- és Párlat Kft.-ét, amely a mai napig családi vállalkozás formájában működik.

A család a pálinkának nagyon sokat köszönhet, bár vállalkozóként sokat is dolgoztak érte. Hitvallása szerint olyat kell tudni adni a vendégeknek és a vevőknek, hogy azok mindig elégedettek legyenek. A falu környezetének gyümölcsei, a Bakonyi erdők és a gondos gyümölcsfeldolgozás erre lehetőséget adott, amit tudatosan ki is használtak.

Szűkebb hazájában már az elődök is tudták, hogy milyen gyümölcsöket kell termeszteni, elsősorban a magas cukortartalmú szilvát, körtét és a barackot. Ezek közül is a legfinomabb, legkülönlegesebb pálinkák a régi fajtákból nyerhetők, mint a főzde egyik különlegessége az Elenka körte.

Kereskedelmi tevékenységét legnagyobb mentora és barátja, Dr. Kopátsy Sándor, a neves közgazdász biztatására kezdte meg. Az Ő tanácsát mindig megfogadták. Így volt ez a bakonyi gyümölcsökből készített pálinkák előállításánál is. Megszületett a kökény, a madárszilva és a csipke pálinka. A főzde életében kiemelt története van a vadcseresznye, a naspolya, a galagonya, a som vagy éppen a vadkörte pálinkának.

Jelenleg majd 20 fajta vadgyümölcsből készítenek a hagyományos technológiával pálinkát, de a legnagyobb büszkeségük a barkóca berkenye pálinka. Igazi kultuszt teremtettek a „Királyok pálinkája” köré. Ez a máshoz nem hasonlítható nagyszerű specialitás, a különleges illatával és íz világával számozott és homok fúvott palackokban kerül az arra érdemesek gyűjteményébe.

A csetényi pálinkafőzde a pálinkához kötődő kultúra kiemelt helyszíne, a főzde mestere pedig a pálinka anekdoták kimeríthetetlen tárháza. Persze tudjuk, minden jeles férfi mögött ott áll egy nő, ami az Ő esetében triplán igaz. Hiszen felesége Irénke, és lányaik, Ella és Dia nélkül a bakonyi pálinkacsodák nem jöhettek volna létre.

Áder János köztársasági elnök Úr a 35 éves pálinkás munkája elismeréseként, 2016-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét adományozta a mesternek. A kitüntetés indokolásában a hazai pálinkafőzés legnemesebb hagyományait követő kiváló vadgyümölcs pálinkát előállító főzde vezetőjeként végzett munkája.

Pálinka Nemzeti Tanács Életműdíjasa 2020- Piros László

2020-11-21 19:43

Piros László méltatása

 

A szatmári szilva egyik fellegváraként ismert helyén, Panyolán jött a világra 1945. ködös októberének 27. napján.

A gyermekkorát meghatározó mezőgazdasági tevékenység lett az élethivatása. A fábiánházi Kossuth Mgtsz Elnöki Tanácsadójaként tevékenykedett, majd a Szabolcs – Szatmár Megyei Tanács előadójaként már részt vett a megye mintegy 250 bérszeszfőzdéjének tevékenységi ellenőrzésében.

Szülőtáját elhagyva Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Közgazdasági Főosztályán már egy sokkal nagyobb léptékű feladat végrehajtásában, az országos élelmiszeripari vállalatok, trösztök felszámolásában vett részt, megteremtve ezzel a gyárak önállóságát. Tekintve, hogy a feladatkörébe tartozott később a már önálló állami vállalatok tulajdonosi jogosítványainak gyakorlása is, így törvényszerűen a szeszipari vállalatok is ezen körbe kerültek. Ezzel elindult egy folyamat, amely a pálinka világához köthetően végigkísérte a következő éveket, mondhatni a pálinka illata megcsapta és ezentúl nem eresztette.

1983-ban az ő vezetésével készült el az a javaslat, amely a kizárólag állami, szövetkezeti tulajdonban levő szeszfőzdei rendszerben engedélyezi az egyéni vállalkozások számára is a bérfőzést, mégha csak maximum 500 literes üst alkalmazásával is. Ezzel ugrásszerűen megnőtt az imigyen működtetett bérfőzdék száma, a rendszerváltás környékén számuk már az ezret is meghaladta. A technikai igények mellett gondolt a kiművelt szeszfőzők ismereteinek gyarapítására is. Felügyelete alatt alakult ki a Szeszipari Kutató Intézet szakképzett és kiváló szakember gárdájának áldásos munkája nyomán a szeszfőzde felelős üzemvezetői képesítés rendszere.

Tekintve, hogy a SZEKUTI volt a szeszfőzdei oktatás egyik központi kulcsfigurája, így az egyre növekvő igények kielégítésére elkezdte a pálinkaversenyek szervezését, lebonyolítását.

A pálinka verseny hatalmas népszerűségre tett szert, országos megmérettetéssé vált és a gyulai fesztivál szervezőjének kérésére Gyulára került, az ÉFOSZ felügyelete azonban továbbra is megmaradt.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkáraként tevékenyen részt vett a szövetséget érintő kérdések megoldásában. Tekintve, hogy a szövetség tagszervezete volt a Szeszipari Szövetség is, így evidens volt, hogy koordinálta a Gyümölcspálinka főzdék Országos Érdekvédelmi Közösségének megalakulását is, amely 500 feletti taggal kezdte meg működését.

1989-ben erőfeszítéseinek elismeréseként a Munka Érdemrend Arany Fokozatának kitüntetésében részesült.

2004-ben hagyomány teremtési, ápolási céllal megalakult a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület, amelynek nemcsak alapító tagja, hanem 2016-ig vezetője, nagymestere is. Leköszönésekor megkapta az örökös tiszteletbeli nagymesteri kinevezést, azóta is állandó résztvevője a Lovagi Tanács üléseinek.

Pálinka kóstoltatásokat szervezett, és tartott Brüsszelben, a Bizottság, a Parlament tagjainak, valamint az Eu Élelmiszeripari Szövetségének.

Tevékeny részese volt annak az akciónak, amely találkozó keretében a pálinkás vezetők és a Kormány tagjai Békésen ültek le, és beszélték át a pálinka jövőjének lehetőségeit. Itt merült fel először egy önálló pálinka törvény megalkotásának lehetősége.

Ennek következtében részt vett a törvény megalkotásában, a javaslat parlament elé terjesztésében, a pártok támogatásának megszervezésében.

2008-ban a Köztársasági Érdemrend Lovagi Keresztje kitüntetésben részesült.

2009-ben pedig megkapta a Magyar Pálinkáért Érdemrendet.

A pálinka törvény megalkotásában végzett munkája után törvényszerű volt, hogy részt vett a Pálinka Nemzeti Tanács intézményének felállításában, az első PNT ciklusban alelnöki pozícióban tevékenykedett, jelenleg pedig a Magyar Pálinka Lovagrend képviselőjeként vesz részt a Tanács munkájában.

Többször is hangoztatott ars poétikája, hogy a Lovagrend megalakulásakor elhatározott cél volt a kulturált pálinkafogyasztás megteremtése, a minőség ugrásszerű javítása, a pálinkát kihozni a vasúti restiből a polgári szalonok asztálára. Reá jellemzően ezt is sikerre vitte.

Pálinka Nemzeti Tanács Életműdíjasa 2020- Font Sándor

2020-11-21 19:37

Font Sándor méltatását kedvenc verséből egy idézettel kezdeném:

 

„Támadt a cár és a császár

hatalmas nagy hadsereggel.

De a védők nem rettentek

-alig voltak, ha kétszázan-

álltak, mind a fenyők,a harc

rettentő nagy viharában.”

.

A vers kitartó harcról, bátor katonákról szól, akik vérüket adtak a hazáért és váltak belőlük hősök.

Font Sándor életével szolgálja a közt és képviseli a mezőgazdaságot, áll, mint a fenyő, igencsak változó környezetben már 1994. óta. Ekkor kezdte aktív politikai pályáját, helyi képviselőként, majd lett országgyűlési képviselő. Bár ő büszke arra, hogy hamarabb lett presbiter Soltvadkerten, mint országgyűlési képviselő. 1996. évben választották meg presbiternek, majd 1998-ban indult először és sikeresen országgyűlési képviselő választáson. Hatodik ciklusát kezdte meg 2018-ban, választói bizalma töretlen irányában. Munkájában nagy hangsúlyt fektet a személyes találkozásokra. .

Országos politikai pályáját az MDF-ben kezdte, Lezsák Sándor pártvezető figyelmét a soltvadkerti esperes hívta fel, hogy van náluk egy tehetséges, a közélet dolgai iránt fogékony, gazdálkodó keresztény családból származó, becsületes fiatalember, aki a tágabb és szűkebb közösségéért sokat tehetne. Az első találkozóra Lezsák Sándor lányával indult Soltvadkertre, és amikor kezet fogtak, akkor látta, hogy egy fülbevaló van Font Sándor fülében. Ez egy kicsit annak ellenére elbizonyította, hogy a lánya azon a véleményen volt: micsoda jó fej! Azóta sok idő eltelt, ami a példán keresztül is azt bizonyítja: nem helyes, ha az ember a külsőségek alapján ítél

Legnagyobb személyes sikerének életét tartja családjával. Feleségével több évtizedes szövetség köti össze. .A fülbevalóból, amit korábban viselt,  kettő volt, összetartozásuk jeleként egyiket a felsége, a másikat ő viselte. Három gyermekének és mostmár négy unokájának próbálja átadni azokat a hagyományokat, amelyeket vall és magával hozott szűkebb és tágabb otthonából. Ő maga által is bevallottan konzervatív típus, amely hite szerint nem maradiságot, az új iránti érzéketlenséget, az idő kerekének visszaforgatását jelenti, számára e értékrend alapja a kialakult rendhez való ragaszkodás. Szívesen mesél gyermekkoráról, személyes történetekkel emlékezik vissza mit kapott ő szüleitől, milyen útravalóval indult el otthonról.

Szőlő és gyümölcstermesztő gazda családba született, ahol jellemző módon bor és pálinka mindig volt otthon a szülői házba. Nem telt el úgy vasárnap, vagy családi ünnepnap, hogy az ebéd előtt ne koccintottak volna pálinkával. A pálinkát a pirtói főzdében főzette ki édesapja, és abban az időben (a rendszerváltás elött) az volt a szabály, hogy ha a főzető vitte a tüzelőanyagot, akkor olcsóbb volt a főzetési díj. Az ő dolga volt a törött szőlőkaróval, hasított fával teli pótkocsit a tanyájuktól elvontatni a főzdébe, ahol azután egész nap ott voltak, estére friss pálinkával tértek haza.

Nem tudott arról nagyon sokáig, hogy ezen valódi kisüsti gyümölcspálinkák mellett az akkori jogszabályok megengedték a pálinkára megtévesztésig hasonló, de hidegúton, netán némi valódi gyümölcspálinka hozzáadásával (vágott pálinka) előállított terméket készíteni.

Parlamenti képviselőként első ciklusát töltötte, amikor érezte, hogy ezen a területen teljes a zűrzavar. Elkezdte ugyanis ezeket a jogszabályokat bogozni, mert különböző szakmai kérdésekre keresve a választ azt vagy az élelmiszerkönyvben, vagy a jövedéki törvényben, vagy egy-egy agrárrendeletben találta meg. A bérfőzési jövedéki adó folyamatos emelésével már akkor sem értett egyet, és komoly csatákat vívott kormánypárti képviselőként a PM akkori vezetésével, ami a médiába is belekerült. Ekkor vette fel vele a kapcsolatot a Gyümölcspálinka -Főzők Egyesületeinek Országos Szövetségének akkori vezetői (Császár Antal, dr. Szóráth Judit). A személyes találkozón azonnal rá is öntötték a panaszáradatot, hogy néhány nagy cég hogyan tarolja le a piacot pálinka szerű alkohollal, miközben a bérfőzdék által előállított valódi gyümölcspálinkákat az igen jelentős jövedéki letéti díj miatt nem lehet forgalomba hozni.

Kérte őket, hogy állítsák össze kéréseiket, hogy hogyan lehetne kiszabadítani a valódi gyümölcspálinkát ebből a fogságból. 12 pontos javaslatot készítettek,. Varga Mihály akkori pénzügyi államtitkárhoz jelentkeztek be, aki fogadta a küldöttséget, de ott volt Zwack Péter is, aki az általuk képviselt elképzeléseik ellen érvelt. A 12 pontból végülis 11-ben elfogadta a javaslatukat Varga Mihály, Zwack Péter nagy bosszúságára, amit azonnal beiktattak a jövedéki törvénybe, amelynek következtében létrejöhettek a kisüzemi főzdék a bérfőzdék mellett, és megindult a valódi pálinka térhódítása. Nem kétséges, egy új korszak kezdődött ezzel, egy év alatt 30-40 üzem kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt, és robbanásszerűen megnőtt a kitűnő és sokféle gyümölcspálinkák kínálata a boltokban.

A következő nagy ütközetet már bővebb szakmai ismerettel vívhatta meg, amely az EU csatlakozásunk előtt (2002-2004) az EU illetékeseivel volt, akik nem értették (vagy nem akarták megérteni) a bérfőzető rendszerünket, és annak adókedvezményét. Az alkoholos egyesületek összefogtak, és kezdeményezték a Kormánynál, és a nemzetközi szervezeteknél, hogy jöjjenek el Magyarországra, és járják végig a bérfőzdéket, és bizonyosodjanak meg, hogy nem lehet adót csalni, precíz hektoliter fok mérés történik, és az adó befizetés garantált. Nagy nehézségek árán fogadták el a bérfőzdéknél alkalmazott feles adómértéket, több tárgyalást kellet az illetékesekkel lefolytatniuk, amelynek aktív részese volt. Emellett azon kezdeményezők között volt, akik arra törekedtek, hogy a pálinka szó névhasználatát le kell védeni, hogy azt csak mi magyarok használhassuk a gyümölcspárlatunkra. Ez a kezdeményezés is sikerrel járt, de el kellett fogadni, hogy Ausztria is a sárgabarack párlatára használhassa a pálinka szót, mert ezt ők már régóta jogszabályukba iktatták.

2009-ben –akkor már, mint a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke- kezdeményezte, hogy a sok jogszabályi helyeket kiváltva legyen egy egységes Pálinkatörvény, amely alapvető kérdéseket tisztáz. Például azt, hogy mit is lehet pálinkának nevezni és azt is, hogy kell egy minden szervezeten felülálló, az irányító szakmai állásfoglalásokat kimondó, országos pálinkaversenyeket kiíró és lebonyolító testület, amely végül is a Pálinka Nemzeti Tanács lett. Ehhez az előterjesztéshez a szakmai alapot a pálinkás egyesületek, és szeszipari egyesületek adták, velük több héten keresztül folytatott késhegyig menő vitában kialakult definíció értelmezések, parafálások. De megérte, hiszen a 12 éves törvényhez alig kellett hozzányúlni az elmúlt időszakban, kiállta a gyakorlat próbáját. A parlament egyhangúlag fogadta el a szakmai javaslatot. Ritka nagy egyetértés mutatkozott ebben a kérdésben akkor kormánypárt és ellenzék között…

2014-ben vette át a parlamenti szőlő –bor albizottság vezetését, és kezdeményezte, hogy a bizottság vegye fel a szőlő-bor mellé a testvért, a pálinkát is a témákat illetően. Azóta rendkívül sok pálinkás szakmai kérdést vitattak meg az albizottságban, amelyből sok jogszabályváltozás is született. A jelenlegi feladatok elől sem menekül el, amikor is tisztázni kell, hogy az otthoni párlatfőzés legalizálásával visszaélőket hogyan kellene kiszűrni a rendszerből, hogyan kellene a NETA pálinkára való kivetését ellensúlyozni, és hogyan kell az EU nyáron hozott alkoholos termékekre vonatkozó direktíváit hazai viszonylatba átültetni, és értelmezni.

Igazán nem is tud a pálinkától már menekülni, hiszen ezer szállal kötődik hozzá. Ö az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke, Szőlő-, bor-, pálinka albizottság elnöke: 2001-ben  a Gyümölcspálinka -Főzők Egyesületeinek Országos Szövetségének elnökévé választották, amely egyesületnek, illetve annak jogutódjának a Pálinkafőzők Országos Egyesületének a mai napig betölti az elnöki tisztségét, illetve 2004. óta tagja a  Magyar Pálinka Lovagrendnek.

Saját bevallása szerint káros szenvedélye az alvás, na meg a pálinka kóstolása. Isten tartsa meg jó szokását, már ami pálinka ízlelésére vonatkozik.

Hitvallása szerint egy képviselőnek mindig siker, ha a gondolatai, ötletei a jogszabályokban megjelennek. Ellenzéki oldalról ez nehezebb, kormányoldalról pedig felelősebb feladatot jelent. Ő mindkét oldalon megmutatta elkötelezettségét a pálinka irányában

Köszönjük a szakma érdekében eddig végzett munkáját és bízunk abban, hogy továbbra is töretlenül lesz a pálinka képviseletének oszlopos képviselője.  Büszkék vagyunk, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács életműdíjasai között köszönthetjük.

Járványügyi helyzet- tájékoztató

2020-11-11 11:55

Tisztelt Főzde!

 

Az alábbi hivatkozáson tudja megtekinteni a veszélyhelyzeti intézkedéseket.

 

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e35363d964683da1d1a8b57aa9220fe36dfb5f7f/megtekintes

 

A fontosabb intézkedések felsorolása:

 

Este 8 és hajnal 5 között kijárási tilalom lesz, felmentést csak a munkába menők és a munkából jövők kapnak, illetve rendkívüli esetekben adható ilyen igazolás.

Az alábbi linken letölthető az igazolás mintája, amely magában foglalja a minimálisan elvárt tartalmi követelményeket: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/kijarasi-tilalom-alatti-munkavegzesrol-szolo-igazolas-letoltheto-igazolas-minta

Kérdés érkezett a bérfőzdék nyitva tartásával kapcsolatban: 19 után csak dolgozó tartózkodhat a főzdében, akár egész éjjel is. Viszont az este 8 és hajnal 5 között munkába és hazamenéshez kötelező a fenti dokumentum.

Minden gyülekezés tilos.

Az éttermek bezárnak, csak házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.

Az üzletek, a fodrászatok és egyéb kisipari szolgáltatók 19 órakor bezárnak.

Általános rendezvénytilalom lép életbe.

A felsőoktatás csak online formában működhet, az egyetemi kollégiumokat bezárják.

A középiskolákban, a 8. évfolyamok felett online oktatás lép életbe.

A bölcsődék, óvodák és általános iskolák 14 év alattiak számára nyitva maradnak.

A szabadidős létesítményeket, fitnesztermeket, fedett uszodákat, színházakat, múzeumokat, állatkerteket zárva kell tartani.

A szállodák csak üzleti célból érkezett vendégeket fogadhatnak, turistákat nem.

A szállodáknál a zárás utáni első harminc napban a november 8-ig beérkezett foglalásokat, illetve azok 80 százalékát az állam megtéríti – ennek feltétele, hogy a szállodai dolgozókat ne bocsássák el, és megkapják a fizetésüket.

Az éttermeknek és a szabadidős létesítményeknek a zárás első 30 napjára nem kell járulékot fizetniük, és az állam a munkavállalók bérének a felét megtéríti – ennek is feltétele, hogy a dolgozókat ne bocsássák el, és a munkavállalók megkapják a fizetésüket.   

Kérjük, hogy vigyázzon mindenki magára és tartsuk meg a szabályokat valamennyiünk egészsége érdekében! 

 

Pálinka Nemzeti Tanács    

Pálinkázz okosan!

2020-09-23 13:28

Miskolc ad otthont idén az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenynek, amely különlegessége, hogy ebben az évben a szakmai megmérettetést külső, fogyasztóknak szóló rendezvények is kísérik. A pálinkakedvelők számára olyan kóstolókurzusokat szervezünk helyi éttermekben, ahol megismerhetik az érzékszervi bírálat tematikáját, megtanulhatják felismerni a tételek erényeit és esetleges hibáit, azaz belekóstolhatnak a pálinkabírák munkájába!

 

Helyszínek és időpontok:

City Hotel Miskolc, DRÓT Bistro; 2020. szeptember 28. hétfő, 20.00 óra

Impresszó; 2020. szeptember 29. kedd, 20.00 óra

Végállomás; 2020. szeptember 30. szerda, 20.00 óra

 

A kurzusokat profi pálinkabírák tartják, ahol a résztvevők többek között megtanulhatják, mi a különbség az elő és az utópárlatos párlatok között, és megkóstolhatják az elmúlt évek díjnyertes pálinkáit is.

 

A kurzusok hossza egy óra.

 

A regisztráció feltétele az alábbi kvíz helyes kitöltése, amely után e-mailben tájékoztatjuk a regisztráció sikeréről. A kurzuson 20 fő vehet részt, amely létszámát a helyes válaszadók érkezési sorrendjében töltjük.

 

A regisztrációs kérdőív ITT érhető el!

 

Búcsúzunk, de örökké emlékezünk

2020-06-29 14:13

Fájó szívvel tudatjuk tagságunkkal és mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy 2020. június 15-én elhunyt Halász Róbert a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója, akit Magyarországon és külföldön egyaránt elismertek és tiszteltek a szeszesital ágazatért kifejtett áldozatos munkájáért.

Emlékét megőrizzük.

A gyümölcsmagok elhelyezése

2020-06-22 09:02

Emlékeztető az agrárminisztériumi gyümölcsmag-elhelyezés megbeszélésről.

Résztvevők:

László Tibor Zoltán környezetvédelmi helyettes államtitkár

Orbán Hunor környezetvédelmi főosztályvezető

Bibók Zsuzsa környezetvédelmi szakértő

Szendrey Csaba Szolnok-megyei kormányhivatal

Csalló Jenő PNT

Dull Péter PNT

Dr. Pleva György Nébih ÉTBI igazgató

Dr. Kardos Levente SZIE Talajtan-vízgazdálkodás tanszék vezetője

Szicsek János

Szicsek Attila

 

Dull Péter ismertette a gyümölcsmag-elhelyezés problémáját.

Szicsek János számításai szerint a főzdékben kb. 5000 t csonthéjas mag keletkezik, ebből 3000 tonna a barackmag. Ezt a mennyiséget kell jogkövető módon elhelyezni.

László Tibor Zoltán tájékoztatott a mag elhelyezésének legális lehetőségeiről:

1. Tekintve, hogy a gyümölcsmag nem veszélyes hulladék, így a kommunális hulladékkal együtt lehet elszállíttatni. Hulladékkezelő cégekkel erre szerződést kell kötni és így elhelyezhető. Elhangzott, hogy ennek költsége kb. 25000Ft/t.  Amennyiben külföldre kívánja valaki szállítani, úgy hulladék nemzetközi szállítására vonatkozó engedéllyel kell rendelkeznie.

2. A mag mellékterméknek tekinthető amennyiben további felhasználása biztosított, és további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.  Ezt a tovább-feldolgozóval kötött szerződéssel kell bejelenteni és igazolni. Felhasználási területek lehetnek: kozmetikai ipar, gyógyszeripar, aromagyártás, élelmiszeripar, takarmánygyártás, bútoriparban színezékként stb. Természetesen a főzde köteles a hatályos jogszabályokat betartani pl. élelmiszer vagy takarmány célú felhasználás esetén bejelentési kötelezettség, HACCP tervének módosítása stb. Amennyiben a mag további feldolgozására nincs szerződéssel igazolt és bejelentett lehetőség, akkor az hulladéknak minősül, amit legfeljebb egy évig lehet a telephelyen tárolni. Ezen időszakon belül van lehetőség melléktermékként szerződéssel feldolgozásra továbbadni.

3. A mag abban a gyümölcsösben és olyan mennyiségben szétszórható, ahonnan származik. A jogszabályoknak megfelelően (talajvizsgálat, talajvédelmi terv) a cefremoslékkal együtt is kihelyezhető, mint mezőgazdasági hulladék. Dr. Kardos Levente megerősítette, hogy a talajvizsgálatot, talajvédelmi tervet konkrét területre vonatkozón szükséges elvégezni, átalányban kiadni járási, megyei vagy országos méretekben nem lehetséges.

4. Amennyiben fűtőanyagként kívánják a gyümölcsmagot hasznosítani, akkor a besorolása: hulladék. A főzdében akkor égethető el a hatályos jogszabályok szerint, ha a kazán 140kW-nál nagyobb teljesítményű, és a kibocsátása hivatalosan mérve lett, mely mérést a környezetvédelmi hatóságnál be kell mutatni. A mérést minden kazánra külön el kell végeztetni, átalányban kiadni pl. területi alapon nem lehetséges. Kisebb berendezésben nem égethető, lakossági berendezésekben sem. Fűtőanyagként cégek ill. lakosság részére nem értékesíthető, ingyen sem átadható, kivéve biomassza erőművek részére.

Csalló Jenő észrevételezte, hogy miért nem minősülhet a csonthéjas gyümölcsmag tüzelőanyagnak, hiszen gyakorlatilag a fa része. A helyettes államtitkár elmondta, hogy jogszabályok rendelkeznek erről. Ennek kapcsán jogszabálymódosítást – tüzelőanyaggá minősítési célból – az ITM-nél kell kezdeményezni, továbbá az Agrárminisztérium is átvizsgálja módosítási lehetőségeit.

Készítette Dull Péter

A témában felmerülő további kérdések esetén forduljanak bizalommal a Pálinka Nemzeti Tanácshoz.