Általános

2019-06-25 15:23

Szerző: Ravasz-Rednágel Zsuzsanna

 

A régi kanyargós, néhol macskaköves utcákon sétálva a barokk házak a régi kor emlékeit idézik, és a város fölé magasodó domb tetején a sümegi vár gyönyörű látványt tár elénk.

A közel hétezer lakosú igazi történelmi kisváros, a Bakony délnyugati csücskén, a Balatontól 20 km-re található. Sümeg tökéletes választás lehet minden korosztálynak. Akár családdal, akár barátokkal, akár kettesben szeretnének pihenni, mindenki megtalálja itt, amire vágyik. Szálláslehetőségek minden igénynek megfelelően találhatók, a több kényelmet kedvelőknek is, és van camping is, ahol a sátorhely-bérlés mellett bungalókban is meg lehet szállni. A városban számos vendégház is található többek között az Öreghegyen.  

A város igazi kis gyöngyszem az országban, hiszen itt mindenki megismerheti a barokk kor helyi nevezetességeit, látnivalóit. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült és ma már az egyik legkedveltebb kirándulóhellyé vált a magyarországi turisták körében is. A felújításoknak köszönhetően a vár termeiben egyre több színvonalas kiállítással és különböző programokkal, várjátékokkal gazdagítják az idelátogatók élményeit.

A városban a Szent Ferenc rendi templom és kolostora Mária kegyhely és búcsújáró zarándokhely. A templomot Széchenyi György püspök alapította a Salvatoriánus ferencesek részére. A templom barokk, faragott kőoltárát Franz Richter karmelita szerzetes készítette. A kegyszobrot Acsády Ádám veszprémi püspök helyezte a főoltárra. Freskóit Kuntuly Béla festette az 1950-es és 1970-es években. A fájdalmas szűzanya szobra, ölében a halott Krisztussal csodás gyógyulások sorozatának helyszíne.

A Krisztus mennybemeneteléről nevezett Plébánia templom falait Franz Anton Maulbertsch freskói díszítik, ezért a „barokk sixtusi kápolnájaként” is említik. Egyetlen egy leírhatatlan szépségű harmonikusan egybeolvadó nagy festményt ábrázol az egész templom – az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus. A plébánia közelében áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester és borkereskedő, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

A várhegy tövében terül el az egykori belváros a Szent István tér és környéke. Jellegzetes épülete Kisfaludy Sándor költő szülőháza, ahol Szegedy Rózával élt. Ma már emlékmúzeum.

A barokk kort idézi Padányi Bíró Márton püspök megrendelésére épült Püspöki Palota is, ami 1745-1762-ig a veszprémi püspökség székhelye volt. Ma híres alkotók kiállításai láthatók termeiben. Udvarán nyáron színházi előadásokat és hangversenyeket rendeznek. A Palotához tartozó, 500 éves múlttal rendelkező pince alapjait ifj. Vitéz János veszprémi püspök rakta le 1499-ben. A palota Pince mai állapotában 1999 óta üzemel és értékes borokat rejt. Kézműves Borászata 2007-ben kezdte el újra írni Sümeg szőlészeti és borászati történetét. Kezdve egy történelmi ültetvény megvalósításával a sümegi vár oldalában, a Püspöki Palota felett és a ferences kolostor szomszédságában.

A kézműves borászat és a szőlőbirtokok mára már a pince és a vároldal-program megálmodójának nevét, az Egly családi nevet viseli. Itt a gasztronómia szerelmeseinek lehetősége van a pince legizgalmasabb szolgáltatást igénybe venni, ahol privát séf készíti el a legkülönlegesebb ételeket, melyhez a pince szakemberei kínálnak gyűjteményükből bor egyéniségeket, mindezt a pince 300 éves Lovagtermében.

A majdnem 300 éves barokk püspöki Váristállót a mai Capári lovardát is Padányi Biró Márton püspök építtette 1750 körül lóistállónak, emeletén magtárral. A jelenleg lovas-iskolaként működő épület jelentős mezőgazdasági műemlék. Múzeumából alakították ki a Balaton-felvidéki Huszár Egyesület bázisát, melyben megtekinthetők Somogyi Győző festőművész munkái, melyek a Radeczky-huszároknak állít emléket. A vendégeknek lehetőségük van fogathajtáson, lovasszánon, túralovagláson, vadászlovagláson részt venni.

Tovább sétálva város utcáin, a Rákóczi utcában megtekinthető a Patonai Fazekasház, melyben Patonai Ferenc fazekasmester alkotásait találják, melyek a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik.

Érdemes megnézni, a neolit kori TűzKőbányát, amely az iskolai kirándulócsoportok országjáró találkahelye is. A tűzkőfejtő gödrök és a tájékoztató tabló érdekes szabadtéri múzeummá teszik a területet.

 

 

2019-05-23 12:16

Megszületett a döntés, a pálinkabírák döntése a KIRÁLYOK TERMÉBEN, hogy melyik pálinka viselheti idén a MAGYARORSZÁG LEGJOBB PÁLINKÁJA címet. Egyedül csak ez a pálinka. De, hogy melyik is az, ki készítette, majd az ORSZÁGOS PÁLINKA- ÉS TÖRKÖLYPÁLINKA VERSENY eredményhírdetésén derül ki. 2019. junius 20.-án a Parlament Felsőházi termében kerül sor a Verseny díjátadójára. 

2019-04-10 08:57

A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, a kormány intézkedések nélkül hamarosan ki fogja végezni az elsőszámú hungarikumként számon tartott pálinkát.

 

Haldoklik a pálinkapiac, a kormány pedig továbbra is kettős mércét alkalmaz, és intézkedéseivel ellehetetleníti az ágazat gazdasági működését. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint, ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja.

 

A PNT szerint a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

 

A pálinka 2000 és 2010 közötti sikeres szakasza az akkor kedvező piaci és jogszabályi körülményeknek volt köszönhető. 2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.

 

Az ágazat a 2015-ös jogszabályok változása után egyedi piaci helyzetet örökölt: ellenőrzés és felderítés hiányában feltérképezni sem tudta, hogy mekkora az az illegális és láthatatlan konkurencia, akivel nap mint nap meg kell küzdenie. Azóta szinte stagnál a pálinka forgalma, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökkent, miközben az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő.

 

A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni.  Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával. Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint NETA, 335 ezer forint ÁFA). 

 

A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától “népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer”, fogyasztása népegészségügyi kockázatot jelent, miközben a kormány a magánfogyasztásra készített párlatok adómentességére törekszik, lazítani akar a rendszeren, és sejtéseknek véli a pálinkát veszélyeztető feketepiac létezését. A kereskedelmi és bérfőzdék működését ellehetetlenítik a túlszabályozások, pedig ezek a piaci szereplők nem csak „sejtésekre” alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását.  

 

A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.

 

A pálinka és törkölypálinka megnevezések az EU-ban bejegyzett földrajzi árujelzők, és kizárólag a kereskedelmi főzdékben előállított és forgalomba helyezett italra használhatók, míg a bér- és magánfőzött italok jogszabályi megnevezése: párlat.

 

2019-03-06 09:43

Vajon tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól? Lássuk mindezt a tudomány szemszögéből!

Minden a vezéraromán múlik!

Ahhoz, hogy a két lepárlási módszer lényegi különbségeit megértsük, mindenekelőtt tisztáznunk kell, milyen mennyiségben kerülnek be a pálinkába gyümölcsfajra jellemző fontos komponensek, azaz a vezéraromák. Mindezt több tényező is befolyásolja:

• Kevés komponens volt a cefrében: Ha a cefrében eleve kevés volt egy fontos komponensből, akkor a pálinkába is nehezebb megfelelő koncentrációba bejuttatni azt a vezéraromát. (Ezért van nagy jelentősége a gyümölcs minőségének, érettségi fokának, a cefrézési körülményeknek és a használt technológiai anyagoknak, mint pl. a fajélesztő, vagy a pektinbontó enzim fajtája)
• Megfelelő illékonyság: Egy bizonyos komponens a cefréből akkor tud a párlatba átkerülni, ha megfelelően illékony, vagyis a fizikai-kémiai tulajdonságai alkalmassá teszik arra, hogy a lepárlás körülményei között a hőközlés hatására a gőzfázisba kerüljön. (A lepárláskor az etanolhoz képest kialakuló relatív illékonyság a döntő tényező, ezért a cefre a lepárlás során folyamatosan csökkenő alkoholtartalmától is függ, hogy mely komponensek kerülnek a lepárlás adott szakaszában a párlatba).
• Rossz helyre kerül a komponens: Ha a lepárlás során nem a középpárlatba, hanem az elő- vagy utópárlatba kerül annak a komponensnek egy része, akkor kevésbé lesz érezhető a pálinkában a várt vezéraromának az illata és íze. (Ezért is kell hibátlan cefre készítésére törekedni, hogy az elválasztási pontokat, vagyis az előpárlat és az utópárlat mennyiségét elsősorban ne a cefre hibái befolyásolják)
• A lepárlás körülményei: A fűtés intenzitásának mértéke vagy a berendezés fizikai kialakítása más, további paraméterekkel együtt befolyásolják, hogy a cefréből a gőzfázisba jutó illékony komponensek – a folyadék fázis feletti hőmérséklet függvényében – milyen mértékben kondenzálódnak vissza a folyadék fázisba.

Ezt a részleges kondenzációt nevezzük deflegmációnak. Ha erőteljesebben hűtjük a gőzöket, akkor erőteljesebb deflegmációról beszélünk. (a tornyos berendezéseknél például hidegebb vizet áramoltatunk a deflegmátorba; a kisüsti esetében pedig a deflegmátorként működő pistorius tányérba.)

A kulcsszó: a deflegmáció! – Fotó: Tolokán Adrienn

A fűtés intenzitásának növelésével a deflegmáció mértéke csökkenthető, ilyenkor az egyes komponenseknek az etanolhoz képest kialakuló relatív illékonysága megnő a kevésbé intenzív hőbevitelhez képest.

A pillanatnyi deflegmáció mértékének nagysága jelentős hatással van arra, hogy a gőzfázisból mely komponensek tudnak átkerülni a pálinkába a lepárlás adott szakaszában. Ha nagyon erőteljes a deflegmáció mértéke, (ilyenkor a képződő páráknak nagyobb mennyisége kondenzálódik vissza a cefrébe, mint a kevésbé erőteljes deflegmáció esetén) a számunkra fontos vezéraromák csak alacsonyabb koncentrációban tudnak a párlatba kerülni, mintha kisebb mértékű deflegmációval történne a főzés. Különösen jellemző ez azokra a komponensekre, amelyek az alacsony illékonysági hajlamuk miatt csak a lepárlás vége felé tudnak a gőzfázisba kerülni, mivel az utópárlatos jegyek megjelenését követően a lepárlást be kell fejezni, így a középpárlatba kevesebb tud bekerülni az ilyen utópárlat környékén dúsuló komponensekből.

Ez a magyarázata annak, hogy a kisüsti eljárással készült pálinkák esetében, ahol a berendezés fizikai kialakításából adódóan, jellemzően kisebb mértékű deflegmációt alkalmaznak, a lepárlás végén megjelenő vezéraromák általában nagyobb koncentrációban kerülnek a középpárlatba, mint a tornyos eljárással készült pálinkák esetében, ahol az utópárlat elválasztási pontjánál ugyanazok a vezéraroma-komponensek még alacsonyabb koncentrációban vannak a gőzfázisban.

Az alacsony illékonyságú komponensek elsősorban a lepárlás végén dúsulnak a pálinkában. Fotó: Tolokán Adrienn

Azért érezhetők pl. a kajszibarack pálinkára jellemző lekváros jegyek is általában intenzívebben a kisüsti pálinkáknál, mert azok az alacsony illékonyságú komponensek, amelyekkel összefüggésbe hozható a lekváros karakter, elsősorban a lepárlás végén dúsulnak a párákban, és a jellemzően erőteljesebb deflegmációt alkalmazó tornyos módszer esetén kevesebb kerülhet ezekből a pálinkába.

A leírtak alátámasztására az alábbi szemléletes ábra szolgálhat. Ugyanazon homogén cefréből származó alapanyagból, egy berendezésen, de két különböző mértékű deflegmációval készült lepárlási folyamat esetén láthatjuk, hogy egy fontos aroma komponens milyen koncentrációban kerül át az egyes párlatfrakciókba. Az erőteljes deflegmáció esetén (def38) az adott komponens csak később kerül a gőzfázisba, így kevesebb lesz a középpárlatban a koncentrációja, mint a kisebb mértékű deflegmáció esetén (def40).

Forrás: WESSLING Hungary Kft., Nagygyörgy László

Mondhatjuk-e ezek alapján, hogy a kisüsti és a tornyos módszerrel készült pálinkáknak szükségszerűen különbözniük kell?

A válasz egyértelműen nem! Mindkét módszerrel lehet, akár teljesen hasonló ízű és illatú pálinkát készíteni ugyanabból a cefréből, mert széles határok között van lehetőség arra, hogy a tornyos módszer esetében csökkentsük a szokásosan alkalmazott deflegmáció mértékét, (pl. fűtés intenzitás növelésével, a deflegmátorba bemenő víz hőmérsékletének emelésével, vagy mennyiségének csökkentésével, illetve ezek kombinációival) de a kisüsti módszernél is viszonylag rugalmasan változtatható a deflegmáció mértéke, bár nem olyan széles határok között, mint a tornyos módszernél.

Íme a végleges válasz a kérdésre:

A WESSLING laboratóriumban elvégzett több ezer pálinkamérés eredményeinek elemzése (lásd keretes írásunkat) alapján kijelenthetjük, hogy ugyanabból a cefréből, egy berendezésen két különböző beállítású főzés, két nagyon különböző érzékszervi tulajdonságú pálinkát is eredményezhet, de két különböző típusú berendezésen is készíthető közel azonos összetételű pálinka, ha a lepárlási paramétereket célszerűen választjuk meg.

Mitől pálinka a pálinka?
 

A kierjedt gyümölcscefrében a WESSLING Hungary Kft. által elvégzett mérési adatok alapján, mintegy száz és kétszáz közötti olyan vegyület mutatható ki, amely részben a gyümölcsben is megtalálható, részben az alkoholos erjedéssel összefüggésben a fermentáció alatt alakul ki. A vízen és az etil-alkoholon kívül minden pálinka tartalmaz még másféle alkoholokat, észtereket és további egyéb összetevőket, amelyek a lepárlás során kerülnek a felforralt cefre gőzeiből a párlatba. A komponensek egy része minden pálinkában megtalálható, (pl. acetaldehid, etil-acetát, ecetsav, metil-alkohol, és különböző kozmaalkoholok, stb.) más komponensek pedig általában egy-egy terméscsoportra, (pl. csonthéjasok, almatermésűek) gyümölcsfajra, vagy akár gyümölcsfajtára is jellemző összetételben és mértékben találhatók meg a pálinkákban. Elsősorban ezeknek az összetevőknek a mennyiségétől és részben az egymáshoz viszonyított arányától függ, hogy pl. barackpálinkának érezzük-e azt a pálinkát, amit barackból készítettek.

 

Általában elmondható tehát, hogy intenzív illatú és ízű, tehát a vezéraromákat megfelelő koncentrációban tartalmazó pálinkák akkor készíthetők, ha a lepárlás során nem túlságosan erőteljes a deflegmáció mértéke, mert ilyenkor csak az alkohol kihozatal lesz kiváló, de a pálinkába kevesebb kerül a fontos aroma komponensekből.

A hagyományos kialakítású lepárló berendezéseken alkalmazott kisüsti módszer esetén – csak extrém lassú főzés esetén fordulhat elő, hogy túl erőteljes deflegmáció alakuljon ki lepárlás közben, de a tornyos berendezéseken, vagyis az egy menetben történő lepárláskor könnyen beállítható olyan deflegmációs mérték is, amelyhez tartozó pálinkák az ideálistól alacsonyabb koncentrációban tartalmazzák a gyümölcsre jellemző vezéraromákat.

Alkalmazzuk tehát akár a kisüsti, akár a tornyos módszert, de mindenképpen figyeljünk oda a deflegmáció mértékére, amely jelentősen befolyásolja pálinkánk minőségét!

Nagygyörgy László
Forrás: http://laboratorium.hu/kisustitornyospalinka

 

 

2019-03-04 07:30

A pálinkafőzés jól is hangozhat, de sokan elfelejtik, hogy bizony nem gyerekjáték, és sok veszélyt hordoz magában. És nem csak a kész ital mértéktelen fogyasztása.

Karácsonyra sokan adnak pálinkát ajándékba, sőt lehet, hogy pálinkafőző készletet is van aki a fa alá tesz. Az előbbinél fontos a jó minőség, a megbízható pálinkafőző. Hiába mondják, hogy a házi pálinkánál nincs jobb, sajnos ez nincs így. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László listába szedte mi az, amire nagyon oda kell figyelni.

Fulladásos halált okozhat a párlatfőzés

A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedése során, úgy a párlat készítése során a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már hazánkban, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia. A zárt térben erjesztés során már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen felgyülemlett mustgáz kimutatására, de a legbiztosabb egy megbízható szén-monoxid érzékelőberendezés beszerzése, amely azonnal jelez, ha baj van.

Robbanás- és égésveszély a lepárlásnál 

Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a „szimpla” tűzeseteken át a robbanásokig, szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának mellőzése okozza. Fontos tehát, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjuk, és lehetőség szerint ne tároljunk ott az elkészült magas alkohol tartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, és ügyeljünk arra, hogy nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen a párlat. 

Szemfényvesztő, kerítésszaggató, körömlakklemosó és a magzamat

Az utóbbi idők legtragikusabb, néhány médiumban tévesen „pálinkás”-nak aposztrofált balesete Dámócon történt, ahol többen kórházba kerültek, négyen pedig életüket vesztették, mert mérgező vegyületeket tartalmazó szeszt fogyasztottak. Az italpancsolás egyrészt közönséges bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez. A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő-, és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása. Ezen frakciók közül az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Szekszárdon három ember halt meg, mert megitták az úgynevezett rézelejét. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellet is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek természetesen van költségvonzata is.

A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok aromatikájában fontos szereppel bír az úgynevezett magzamat. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de semmiképp nem elfogadható, hogy magozás nélkül kerüljön feldolgozásra a kérdéses gyümölcs. Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyon káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe. Ennek elkerülése érdekében a gondosan elvégzett magozást és a kierjedt cefre mielőbbi lepárlását ajánljuk!

A tárolás veszélyei

A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek. Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos párlat által feloldott műanyag kannáról, rosszabb eseten saját magunk is találkozhattunk már ilyennel. A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.

Kellő szakértelem nélkül ne fogjunk hozzá!

Az igazán jó minőségű párlat elkészítéséhez jó minőségű gyümölcs, megfelelő, biztonságos felszerelés és szakértelem szükséges. Az érdeklődők rengeteg fórumon elsajátíthatják a minőségi párlatfőzés részleteit, hosszabb, összetettebb és rövidebb, gyorstalpaló jellegű képzési formák is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Párlat nem egyenlő pálinka

A párlat egy gyűjtőfogalom, ebbe a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszesital, például a pálinka is.

Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszesitalt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 v/v %-os, maximum 86 v/v %-os lehet.

2019-02-20 08:02

Érdekes anomáliákat fedezett fel a Pálinka Nemzeti Tanács a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokban. Ezekből ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilván tartott több, mint húszezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékből csak hétezret használtak 2018-ban, és ezeken összesen 115 ezer liter magánfőzött párlat készült –  készülékenként átlagosan 16 liter. A legtöbb új berendezést Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jegyezték be tavaly, de itt főzték a legkevesebb magánfőzött párlatot is.

 

Csak egyharmada van használatban a magánfőzők által bejelentett lepárlóberendezéseknek a NAV 2018-as adatai alapján: az országban összesen 23 662 ilyen készüléket tart számon az adóhatóság, a kiadott párlatadójegyek számából azonban az látszik, hogy maximum 6 918 berendezést használtak a tulajdonosok. Ennyi esetben vásároltak ugyanis párlatadójegyet az elmúlt évben, viszont ha egy magánfőző jogszerűen több alkalommal is vásárolt, ez a szám még az egyharmadnál kevesebb is lehet.

 

A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben lett kötelező, abban az évben 12 755 berendezést jegyeztek be. 2016-ban további 5848 darabot, 2017-ben pedig 2618-at. A legkevesebb új bejelentés 2018-ban érkezett, tavaly 2441-en jelentettek be főzőberendezést.

 

A legtöbb új bejelentés 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, ahol 420 lepárlókészüléket jegyeztek be. Itt összesen 1700 berendezést tart számon az adóhatóság. Párlatadójegyet azonban csak 230 esetben vásároltak az előző évben, és mindössze 3489 liter párlatot készítettek otthoni, magáncélú fogyasztásra.

 

A legtöbb magánfőzött párlat 2016 óta minden évben Pest megyében készül a NAV adatai alapján. Itt összesen 2423 berendezést tartanak számon, ebből 2018-ban 525-öt használtak, amelyeken összesen közel kilencezer liter magánfőzött párlatot készítettek. A legkevesebb bejelentett lepárlóberendezést Nógrád megyében tartja számon a NAV: itt mindössze 507 készülékről számoltak be.

 

2015 óta összesen 28 lepárlókészüléket foglalt le az adóhatóság magánfőzőktől, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén (7), Bács-Kiskun (6) és Jász-Nagykun-Szolnok (5) megyékben. Illegális berendezést találtak még Veszprém (3), Pest (2), Tolna (2), Csongrád (1), és Nógrád (1) megyékben, ill.Budapesten (1).

 

A Pálinka Nemzeti Tanács nem tartja életszerűnek a fent említett adatokat, amelyek a Tanács véleménye szerint aggodalomra adnak okot a pálinkás szakmában. Az utóbbi évek baleseteit is figyelembe véve minden magáncélú lepárlóberendezés tulajdonosát fokozott óvatosságra intik, és javasolják, hogy a főzőberendezések vásárlása, illetve a párlatok elkészítése előtt mindenki tájékozódjon a magánfőzéssel kapcsolatos jogszabályokról és a jó gyártási gyakorlatról.

 

2018-12-17 07:42

A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, hogy listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, és megoldásokat is kínál az otthoni párlat-balesetek elkerülé

Fulladásos halált okozhat a párlatfőzés

A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedése során, úgy a párlat készítése során a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már hazánkban, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia.

A zárt térben történő erjesztés során már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen felgyülemlett mustgáz kimutatására, de a legbiztosabb egy megbízható szén-dioxid érzékelőberendezés beszerzése, amely azonnal jelez, ha baj van.

Robbanás- és égésveszély a lepárlásnál

Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a „szimpla” tűzeseteken át a robbanásokig, szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának mellőzése okozza.

Fontos tehát, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjuk, és lehetőség szerint ne tároljunk ott az elkészült magas alkoholtartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, és ügyeljünk arra, hogy nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen a párlat.

Szemfényvesztő, kerítésszaggató, körömlakklemosó és a magzamat

Az utóbbi idők legtragikusabb, néhány médiumban tévesen „pálinkás”-nak aposztrofált balesete Dámócon történt, ahol többen kórházba kerültek, négyen pedig életüket vesztették, mert mérgező vegyületeket tartalmazó szeszt fogyasztottak. Az italpancsolás egyrészt közönséges bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez.

A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő-, és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása. Ezen frakciók közül az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Élvezeti értéke, a körömlakk-lemosóra emlékeztető illata (erről jól felismerhető) és csípős, kellemetlen íze miatt viszonylag csekély, ezért a kihozatali arány fokozásán túl semmi nem indokolja a középpárlatba engedését. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellet is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek természetesen van költségvonzata is.

A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok aromatikájában fontos szereppel bír az úgynevezett magzamat. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de semmiképp nem elfogadható, hogy magozás nélkül kerüljön feldolgozásra a kérdéses gyümölcs. Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyosan káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe. Ennek elkerülése érdekében a gondosan elvégzett magozást és a kierjedt cefre mielőbbi lepárlását ajánljuk!

A tárolás veszélyei

A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek.

Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos párlat által feloldott műanyag kannáról, rosszabb esetben saját magunk is találkozhattunk már ilyennel. A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.

Kellő szakértelem nélkül ne fogjunk hozzá!

Az igazán jó minőségű párlat elkészítéséhez jó minőségű gyümölcs, megfelelő, biztonságos felszerelés és szakértelem szükséges. Az érdeklődők rengeteg fórumon elsajátíthatják a minőségi párlatfőzés részleteit, hosszabb, összetettebb és rövidebb, gyorstalpaló jellegű képzési formák is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Párlat nem egyenlő pálinka

A párlat egy gyűjtőfogalom, ebbe a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszesital, például a pálinka is.

Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszesitalt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 v/v %-os, maximum 86 v/v %-os lehet.

Forrás: https://agroforum.hu/agrarhirek/agrarkozelet/odafigyelessel-elkerulheto-baj-gondolatok-palinkafozes-veszelyeirol

2018. november 17. 

2018-11-28 10:28

„Három-négyezer forintos hirdetések lepték el a netet” – mondja a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke. Mihályi László szerint sokként érte a pálinkásokat a chipsadó kiterjesztése a pálinkákra, ugyanis ezzel lényegében ismét a gyümölcspárlat hazai forgalmazását fogják vissza, ugyanis a háznál főzött nedű után nem kell fizetni népegészségügyi adót, azt csak a kereskedelemben megjelenőkre terjesztették ki. De legalább a jövedéki adót nem emelték. A kormány az Unióra mutogat a chipsadó miatt, de közben a feketepiac felszámolása nem halad.

Jövő januártól a népegészségügyi termék adót több termékre is kiterjesztik, az energia italokon és a gyógynövényekből készült gyomorkeserűkön túl például a gyümölcspárlatokra is. Ez azt jelenti, hogy fél literenként nagyjából ezer forinttal lesz drágább a pálinka, amit a boltokban kínálnak majd a polcokon.

Kiürítették a szeszfőzdéket

„Hiteleket vettek fel a forgalmazók, hogy felvásárolják a készletet, de ettől nem lesz olcsóbb a polcokra kerülő pálinka, jövőre akár több ezer forinttal is emelkedhet a minőségi párlatok ára”- magyarázza Mihályi László. A szakember szerint az idei év adatai majd azt fogják mutatni, hogy nagyon magas a kitárolás, de ez csak azért van, mert megrohamozták a szeszfőzdéket, hogy a jövőre esedékes népegészségügyi adót ne kelljen a felvásárolt mennyiség után megfizetni. Ettől azonban nem lesz olcsóbb jövőre a pálinka, mert nagyon sokan hitelből tárolták ki a pálinkát. Így hiába volt az idén nagyon jó a gyümölcstermés, ez a párlat árában nem fog visszaköszönni.

„Literenként 1100 forint pluszt jelent az új adó bevezetése az ötven fokos pálinka esetén, ráadásul, ez a forgalmi adóalapot is növeli” – magyarázza a várható drágulást Mihályi.

A bérfőzdék is a feketepiactól tartanak

„A kutya nem ellenőrzi a házi főzést, nincs rá kapacitás” – véli Szűcs Imre, aki 32 éve üzemeltet bérfőzdét Mórahalmon. Közvetlenül nem érinti a szeszfőzdét a chipsadó bevezetése, mivel azt az első forgalomba helyezéskor kell megfizetni, de Szűcs szerint közvetetten ők is érezni fogják a a pálinkafőzés újbóli feketepiac felé tolódását. Pedig a vállalkozó éppen most fejlesztett, harminc éven át egy üzlettársával üzemeltettek egy szeszfőzdét a városban, nemrég döntöttek a „válásról”, Szűcs éppen tavaly indított el egy uniós pályázati pénzből épített vadonatúj főzdét.

„Mi 1650 forintért főzzük meg a cefrét, ennek a fele már így is adóba megy, a másik feléből még lejön a tüzelő ára, az áfa, így nagyjából 2-300 forint marad literenként a rezsire, a bérre.”- számolgatja Szűcs, hogy mekkora haszon marad a családi vállalkozásnál. „Ha a kocsmákban, meg a boltokban megugrik az ára, akkor megint egyre többen lesznek, akik hirtelen érteni fognak a pálinkafőzéshez” – így látja a jövőt Szűcs, aki szerint a 2010-es pálinka forradalom is ezt hozta, hirtelen mindenki nekilátott az otthoni párlatfőzésnek. „Itt a tanyavilágban ember legyen a talpán, aki kiszagolja, hogy merre főznek” – osztja meg tapasztalatait Szűcs Imre, aki szerint a fináncoknak nincs kapacitása, de az önkormányzatok sem képesek ellenőrizni, mert kevesen vannak, és akad jobb dolguk is ennél.

Jócskán hozna az államkasszába

„Mi tavaly 20 millió forintot fizettünk be a költségvetésbe jövedéki adóként, az idei nem volt ilyen jó év, de közelíteni fogja a 2017-es évet” – magyarázza Szűcs, aki nem érti, hogy miért enged el az állam ilyen bevételi lehetőséget. A férfi szerint őket nyakra-főre ellenőrzik, vízmintát kell adni, míg az otthoni szeszfőzdékben gyakorlatilag akár a disznók itatójából is használhatják a vizet.

A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke úgy látja, hogy a kereskedelmi főzdéktől az illegálisan, magánfőzők által üzemeltetett „fekete bérfőzdék” happolják el a cefrét, ahol ráadásul, az elnök sejtése szerint, a lekönyvelteken túl, gyakorlatilag bármekkora mennyiséget lefőzhetnek adómentesen. „Rendet kellene tenni a pálinkafronton, és legfeljebb csak ezt követően lehet a nemzetközi piacra betörni.” – teszi hozzá Mihályi László.

Most támogatjuk, vagy sem?

Furcsa kettősséget mutatnak a kormány intézkedései pálinkafronton. Egyfelől a minőségi pálinka marketingjét hangsúlyozzák, de közben még itthon sem nő ezeknek a fogyasztása. Bár az égetett szesz forgalma általában nő, de ezen belül nem mozdul a minőségi pálinka felé a fogyasztás.

A pálinka szabadságharca óriási károkat okozott a szesziparban, az otthoni főzés adómentességének uniós nyomásra történő felemás eltörlése után ezeket a károkat nem lehetett már teljesen semmissé tenni. A szabad időszakban olykor akár évi 20 millió liter párlat került illegálisan forgalomba. Az új szabályozás 2015 után lényegében bár bejelentéshez, regisztrációhoz kötötte az otthonfőzést, és 80 liter 50 fokos nedűig kötelezte a főzőket egy kedvezményes adó megfizetésére, ez a szakemberek szerint nem vetette vissza a feketepiacot. Így hiába hungarikum a hazai pálinka, és hiába vannak próbálkozások a minőségi termékek marketingje terén, valójában a 3-4000 forintos netes fekete szesz uralja a piacot.

 

„Először itthon kellene rendet teremteni, majd a piaci megjelenést, a marketinget támogatni. Akkor megállná a helyét a magyar pálinka.” – vélekedett Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.

HVG 2018 november 25.

2018-11-16 15:09

Hamarosan megjelenik a Pálinkakiválóságok Könyve 2018

2018-11-15 14:17

A családi ház átvizsgálásakor bukkantak rá a pénzügyőrök a garázsban üzemeltetett illegális szeszfőzdére. A melléképületben számos, pálinkafőzéshez használt berendezés volt. Egy 300 és egy 50 literes desztilláló berendezést, 354 liter különböző kiszerelésű párlatot, valamint 450 liter szilva és 2 100 liter gyümölcscefrét találtak a NAV munkatársai a családi ház garázsában.

A tulajdonos elismerte, hogy a berendezéseket ő maga gyártotta, annak működtetésére nem kért engedélyt. Azt állította, hogy saját használatra főzte le a több mint 350 liter pálinkát.

Az illegális pálinkafőzéshez használt berendezéseket, illetve a zárjegy nélküli párlatokat a NAV munkatársai lefoglalták. A ház tulajdonosa ellen jövedéki visszaélés elősegítésének vétsége valamint költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást a pénzügyi nyomozóknál.

 

Forrás: NAV